Szoktam párolva, más zöldségekkel együtt nagy brutál nagy darabokban héjastól vajon párolva készíteni, curryvel elkevert kikericssárga tejszínes szósszal hús és rizs mellé adni (férjem kedvence), de a sláger a padlizsánkrém.
A lehető legkevésbé fűszerezem, nem akarom a padlizsán jellegzetes, nem túl erős ízét elnyomni semmivel. A fokhagymát ezért néha el is hagyom.. Aki meg borsosan szerti,az szórhat rá akkor is, amikor már a pirítósra van kenve:)
A képen látható selymes kis kence a következőképp készült:
Négy kis padlizsánt (kb.egy kiló) a sütő rácsán megsütöttem, erős lángra állítva a gázt. Meg kell szurkálni a héját többször, különben képes és felrobban (már előfordult ilyen is, a fiúk azóta is emlegetik, mert visítottam:-I)
Miután puha lett, a héja meg barna, meghámoztam. Nagyon könnyen hámozódik, szinte magától jön le a héja.
Felvágtam késsel nagyobbacska darabokra, és bedobtam a turmixgépbe (kétszerre fért bele)
Dobtam mellé egy -egy gerezd fokhagymát, kiskanál sót, és jól meglocsoltam szűz olívaolajjal.
Nem szeretem az "extraszűz" szót, elvégre vagy szűz, vagy nem:-) fokozatok nincsenek, nem lehet valaki kicsit szűz, vagy extrán, kicsit vagy nagyon terhes, sőt, a kóserságnak sincsenek fokopzatai, vagy kóser valami, vagy nem...
Krémesre turmixoltam, és kész is van.
Pirítóssal esszük, (elvetemültebbje reggel rákente a bundáskenyerére is)
2 megjegyzés:
Nem is ronda! Még akkor sem, ha én soha nem turmixolom, csak villával trutymákolom halálra szegényt, no meg mindig teszek bele vöröshagymát is, meg fokhagymát is, egyébként kissé olajosan szeretem. Van amikor még paradicsomkockákat is teszek rá, és mégis erős padlizsáníze szokott lenni, mert mindig jól megpörkölődik a tökös. Tulajdonképpen engem egy tál efféle - sőt, bármilyenféle - padlizsánkrémmel meg lehet vásárolni, annyira imádolom. :D :D :D
Jó is az:)
Megjegyzés küldése